Volt egy nő aki szívesen foglalkozott a lelki betegekkel,ezért egy elmegyógyintézetbe. Mivel ez volt az első ILYEN munkája ezért nem kellet foglalkoznia az igazán veszélyes bolondokkal, inkább beosztották a kevésbé erőszakos bolondokhoz mint például: öngyilkosok,depressziosók,skizofrének, és akik szinte egy szót sem szoltak.

Nagyon sok lelki betegje volt de a "kedvence" egy öreg volt. A neve Arthur. Soha nem szólt egy szót sem csakm ült a székében. Ahogy teltek a npok a fiatal Nő mindent elmondott az öregnek, hogy hol lakik, minden gondját baját. Arthur csak bolintott. Mikor az elmegyógy intézet tagjai össze ültek akkor A fiatal Nő elmesélte hogy szerinte Arthur már megjavult békés, nem árthat senkinek sem már. A fő orvos nem egyezett bele hogy haza küldjék Arhurt. A nŐ nem érte be nem-leges válasszal miután már végzett a munkával mindig veszekedett a főorvossal.egy hét múlva a fő orvos elismerte hogy télleg haza mehet már arthur. A fiatal Nő nagyon megörült és rohant Arthurhoz hogy elmondja a jó híreket. " A fő orvos beleegyezett hogy el mehess" Mondta nagy örömmel a nő. Arthur csak bólintott. A nő megkérte hogy írjon neki ahányszor csak tud, és belenyomta a kezébe az e-mail címét és a lakcímét. Arthur csak bólintott.

aznap este a fiatal nő elégedett mosolyal feküdt le, gondolta jó munkát végzett. Eladludt egyszer csak hangot hall a lépcső házból. Volt olya bátor hogy kimenjen. amikor az ajtóban állt, hallot egy sikitást. A nő félt de a kíváncsiság erősebb volt. hát tovább ment... amikor ki ért látta hogy minden tiszta vér. két szomszédja feküdt a földön egy vértócsában. ekkor látta hogy valami árnyék megy el mögötte. megfordult és, Arthur volt az. Egyik kezében egy véres balta a másikban a címe. Lesújtani készült amikor a nő megkérdezte " Azért jöttél hogy megölj?" Arthur csak bolintott