A farkasemberek eredete egészen az őskorig nyúlik vissza. Őseinknél bevett szokás volt, hogy a törzs sámánjai álomcsatákat vívtak a területekért folyó harcokban. Ilyenkor állati alakokban harcoltak egymással az álmaikban.
Később, ahogy egyre nagyobb tudásra tettek szert, a sámánok megtanulták kihasználni a természet erőit és az emberi tudat hatalmát.
Törzsi táncok során farkas vagy oroszlánbundát húztak magukra, majd hallucinogén szereket vettek be és táncoltak a tűz körül. Mindez olyan hatást gyakorolt rájuk, mitől szellemileg átalakultak, a kívánt totemállat érzékeit vették át, jobb látást, hallást, szaglást.
A sámán néha maga is állatnak látta magát. Az amerikai őslakosok, az indiánok a mai napig használják eme szertartásokat. A medvék lakta vidékeken gyakran megjelent a Vérmedve alakja is, mely legalább oly legendás mint a farkas, és egy a történetük is.
A tényleges farkasember mítosz mögött az állhat, hogy az ókortól kezdve a sámánok és mágusok képesek voltak elhitetni már nem csak magukkal, de másokkal is, hogy átalakultak, valamilyen állattá.
Mivel ez igen nagy akaratot, és erőt igényel, ezért ezeket az átalakulásokat teliholdkor végezték, hogy a hold spirituális ereje a hatása alá vonja az embereket.
Az alakváltoztatás igazán nagy mesterei mégis azok a remeték voltak, akik lelkükkel egy élő farkasba költöztek időnként, és irányították őket.

Félelmek

Ezek a mágusok csupán békés célokra, időnként kuruzslásra használták képességeiket, így a farkasemberektől való félelem oka máshol gyökerezik.
Ennek kezdete a vademberektől ered, akik az erdőben éltek, és nem vetették meg az emberhúst sem. Az emberek szerte a világon hittek a farkasemberekben és már az ősi időkben felfedeztek egy ritka elmebetegséget, a lycantróphiát. Ennek hatására a beteg azt hiszi magáról, hogy farkassá tud változni, jó lehet ez nincs így. Általában farkasként viselkednek, embereket ölnek meg és megeszik az áldozat húsát. Mivel elég állatias tulajdonságokkal bírtak (rendkívül szőrös test, hatalmas szemfogak, karmok) nem emberként, hanem szörnyetegként kezelték őket, és így elnevezték őket Vérfarkasoknak.
Mivel a vadonban éltek, betegségeket terjesztettek, többek közt, a veszettséget, így mikor megharaptak egy embert, az a betegség következtében szintén megőrült. Innen származik a legenda, miszerint harapással terjed az átok. A lycantrophiának, ennek a létező, azonban ritka és különös betegségnek a felfedezése, növelte a farkasember legendájáról való rettegést. Aki ebben a betegségben szenvedett, farkasembernek hitte magát. Az elmebajnak ez a fajtája arra vezette az embereket, hogy úgy viselkedjenek, mint ha igazi farkasok lennének.
A Vérmedvéknek is megvan a maguk sötét oldala. A békés indiánokon kívül ugyanis a barbár hódítók is előszeretettel viseltek medvebundát, innen ered a gyilkos medvék története.

Az átok

A harapáson kívül a Vérfarkas átok részét képzi a teliholdkor való átalakulás is. Ez több okból eredhet, többek közt, abból kifolyólag, hogy a telihold erőteljes hatással van minden élőlényre, így olyankor a vademberek is aktívabbak lettek.
Ám nem ez az egyedüli oka.
Mint ahogy arról már volt szó, a sámánok is teliholdkor alakultak át állattá, így a nagy görög filozófusok azt a téves következtetést vonták le, hogy minden ember, aki teliholdkor állat alakjában van, az Vérfarkas.
Sajnos ez a kijelentés az egész ó és középkorban megállta a helyét, így a vademberek után, a sámánok, és mágusok is az üldözöttek listájára kerültek. Sajnálatos módon, a születési rendellenességben szenvedőket szintén ebbe a kategóriába sorolták.

Fegyverek és ellenszerek

A papok, és később az inkvizíció a probléma megoldásaként minden élve elfogott farkasembert máglyára dobatott, esélyt sem adva nekik a gyógyulásra, vagy az ártatlanság bizonyítására.
Pedig a sámánok bármikor, önerőből vissza tudtak váltani emberi formára, és nem éltek a kannibalizmussal sem. Ám a vademberek kezelhetetlensége miatt általános nézet volt abban az időben, hogy a vérfarkasokat csak megölni lehet.
Egyes vallások a sámánizmustól eredtek, így tisztában voltak vele, mi az ami a farkasembereket legyengíti. Az ezüst.
Az ezüst egy olyan anyag, mely megzavarja a mágusok spirituális mezejét, így a sámánokat már könnyebben elfoghatták.
Később egy neves francia vadásznak egy ezüst golyóval sikerült leterítenie a hírhedt farkasembert. Innen eredeztetik az ezüst pisztolygolyók legendáját.
Az átokból való kigyógyulás egy módjának tartják, ha az illető 100 napig nem eszik emberhúst. Ez valószínűleg az emberevő kannibálokhoz köthető.
Más gyógymódok a varázslatok voltak, melyeket a mágusok használtak, egy-egy súlyosabb átalakulás után.
A kereszténységnek hála, a farkasemberek legendája eggyé lett, és az alakváltozások módjai és ellenszereik legendássá váltak.

A Farkassá válás útjai

Egy orosz legenda szerint az átváltozáshoz arra volt szükség, hogy átugorjunk egy kidőlt fát az erdőben, majd beledöfjünk egy kis rézkést, és varázsigét énekeljünk, hogy farkassá váljunk. A farkassá válás biztos módja volt, ha a farkas lábnyomában összegyűlt vizet itták meg vagy olyan állatok agyvelejét, ették, meg amiket farkas ölt meg. Európa számos részén, legendák szólnak arról, hogy pontosan milyenek is azok a varázslatok, amelyek képesek arra, hogy valakit farkassá változtassanak. Egy tipikus mágikus farkasember szertartás a következő példa. A leendő farkasember az átváltoztató balzsamot teliholdkor, éjfélkor készítette. Egy vasüstbe farkasfüvet, ópiumot, gyűszűvirágot, denevérvért és egy megölt gyermek zsírját tette, majd megfőzte. Amikor ez a keverék elkészült a farkasember levetette a ruháit és bedörzsölte a testét ezzel. Felvette farkasbőrből készült ruháját, miközben varázsigéket énekelt és kérte a farkas lelkét, hogy változtassa őt is farkassá.
A varázslatot a halál vagy az törte meg, ha a farkasembert háromszor homlokon szúrták.

Manapság nagy divat összehozni a Farkasembereket a vámpírokkal, pedig a vámpírizmus is a farkasemberség egy formája, a kannibál vadembereket egyaránt hívhatták vámpírnak, mint vérfarkasnak is.
A vérfarkasak legendája a legősibb történet, mely a kannibalizmussal összehozható, ám az igazi

farkasemberek csupán békés alakváltók, kik nyugalmat keresnek a teliholdas éjszakákon.

Súgó 1 hozzászólás

Új hozzászólás Frissítés

2016.10.13. 10:57 takács marianna én is lennék vérfarkas,erősebb lennék! és nem félnék semmitől sem!