Anch:

Tut-Anch-Amon szimboluma.

Füles kereszt az ókori Egyiptomban az Anch = élet hieroglifa

Ankh kereszt ősi, Atlantiszból származó jelkép.
Nemcsak a véges földi életet jelképi, hanem a halál utáni megdicsőült halhatatlanságot is.
A fáraók a tudás, a hatalom és az örök élet jelképeként viselték.
Később az Ankh vált minden titkos tudomány jelképévé.
A hagyomány szerint az Ankh viselése fokozza az életerőt, távol tartja a betegségeket és egyéb káros hatásokat, elűzi a démonokat, megtöri a rontást, valamint hosszú és boldog életet biztosít viselőjének.
Megtanítja viselőjét együtt élni a múltjával.

A halottról és a halál misztériumáról szóló egyiptomi sírfeliratokon és dombormûveken rendszerint fellelhetõ a lélekmadár, csõrében ezzel a jellel.

Az Ankh az élet szimbóluma, Izisz, a Nagy Anya jelvénye. Az õ méhébõl ömlik elõ a megnyilvánult élet fénybõl és árnyból, gyönyörbõl és kínból, mélységbõl és magasságból összegyúrt szövevénye, a látható és láthatatlan természet. A lélekmadár az életet viszi szárnyán a magasba és a kulcsot, amely a szabadulás kapuját nyitja.

Az Ankh jelének alapja a Tau. A kör hozzáadása ezen a helyen vagyis a legfelsõbb égi síkon, az isteni ideát, az eszmét, a mentálsíkon a végsõ magasságot, a Harmadik Szemet jelenti.

Az Ankh a kitárt karú embernek, Ádám Kadmonnak is ábrája.

Az egyiptomi ábrákon Izisz bal kezében tartja a Nílus kulcsot, amelynek szárával az emberiségnek mutatja az utat.